Mi a különbség a raszteres és vektoros térképek között?

[Balazs Hober]

Kérdés:
Mi a különbség a raszteres és vektoros topo térképek között?
Válasz:
A Raszteres, ill. a Vektoros az a két alapvető adatábrázolási, tárolási módszer, amit a térinformatika használ. Az alábbi linkeken részletesen tárgyaljuk mindkét modell legfontosabb jellemzőit közérthető módon:

Raszteres adatmodell: http://www.digiterra.hu/wiki/hu/downloa ... oinfo2.htm
Vektoros adatmodell: http://www.digiterra.hu/wiki/hu/downloa ... oinfo5.htm

[Balazs Hober]

Kérdés:
Köszönöm. Lassan beíratkozom a Müegyetemre, hogy értsem ezeket a dolgokat.
Szeretnék ortofotót rendelni a területeimre a Fömitől.
Jól emlékszem, hogy azt mondta elég a .jpg és nem kell a .tif-et megvenni?
A két formátum összehasonlításáról is van cikk a honlapon?
Válasz:
A raszteres adatábrázolású térképek lényege, hogy a földrajzi területet (általában) négyzet alakú, megadott (a legtöbb esetben nem változtatható) színű pixelekkel modellezi. A hagyományos digitális képeket felépítő pixelektől eltérően minden pixelnek földrajzi értelmezése van. Vagyis nem helyi képi, hanem földrajzi, illetve vetületi koordinátarendszerben van értelmezve a beszkennelt térkép, ortofotó, topográfiai térkép. A térinformatikában minden raszteres adatnak alapvető jellemzője a felbontás, amely megadja, hogy egy pixel mekkora területet fed le. A 2 m-es felbontású ortofotó azt jelenti tehát, hogy a kép egyetlen pixele 2 x 2 méteres területet fed le. Minél nagyobb felbontású egy raszteres adat annál kisebb ez az elemi terület. A felbontás növekedésével értelem szerűen nő az állomány által elfoglalt hely és nő a megvásárolandó adat ára. A raszeres adatok további jellemzője, hogy esetükben nem lehetséges a kép kiválasztott pixeléhez, pixeleihez leíró adatokat rendelni, ahogyan ez megtehető a földrajzi területet koordinátákkal ábrázoló vektoros adatok esetében.

A vektoros adatmodellben a legjellemzőbb három építőelem a pont, a vonal és a terület. Mindegyik objektumtípushoz attribútumok, a koordináta pontokhoz szimbólumok, a vonalakhoz vonaltípus, terület esetén kitöltő minta vagy raszteres képcsempe rendelhető. Ennél fogva a vektoros térképek könnyen használhatók tematikus térkép készítésre. (Például felméri a területeit és különböző színnel ábrázolja a felvett leíró adatok alapján az egyes területeken található növénykultúrákat.) A DigiTerra Explorerben vektoros adatokat lehet előállítani a GPS segítségével vagy a térképi rétegben történő rajzolással.

A JPG formátumot elegendő megvásárolni bármilyen felbontású ortofotót is választana, mivel ennek a formátumanak a tömörítési eljárása elhanyagolhatóan rontja a kép információ tartalmát, minőségét. ugyanakkor jelentősen olcsóbb a nyers TIFF állománynál. Emellett a mobil számítógépek ezzel a formátummal dolgoznak a leggyorsabban: mivel egész szám alapú tömörítési eljárással van tömörítve a kép, a szintén integer alapú mobil processzoroknak nem kell a lebegőpontos és az egész értékként tárolt tömörített képi adatok konverziójára (kicsomagolás) pazarolnia az erőforrásait mint pl. az ECW, vagy egyes tömörített TIFF formátumok olvasása esetén.

Remélem, hogy válaszommal segíthettem rávilágítani az adatmodellek közötti alapvető különbségekre.